Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ének az esőben

Zuhog az eső,

És ernyőt nyitok fejem felett.

De tudod Istenem,

Így nem beszélhetek Veled.

 

Látni akarlak,

- Akkor is, ha csak lelkemmel csodállak, -

Ernyőmet összecsukom fejem felett,

És érzem arcomon, az esőcseppeket.

 

Szeretném, ha hallanád,

Mit csak Neked énekelek,

S ha közelebb is lennél hozzám,

Ernyőt nyitok újra, fejünk felett.